Általános információk a hazai anyakönyvezésről

 

Bevezetés

1895. október 1-jén indult Magyarországon a hivatalos, állami anyakönyvezés, előtte egyházak látták ezeket a feladatköröket. Az eltelt több, mint 120 év alatt sokat fejlődött az állami anyakönvyezés.

Magyar állampolgár külföldön történt anyakönyvi eseményét Magyarországon is anyakönyvezni kell, függetlenül attól, hogy a magyar állampolgárságukat mikor és milyen jogcímen szerezték meg. A hazai anyakönyvezési eljárást Budapest Főváros Kormányhivatala végzi, de a hazai anyakönyvezést a lakóhely szerint illetékes anyakönyvvezetőnél, illetőleg külföldön az illetékes konzuli tisztviselőnél lehet kérni.

 

Mi az anyakönyv?

Az anyakönyv hatósági nyilvántartás, amely – az ellenkező bizonyításáig – közhitelűen tanúsítja a benne feljegyzett adatokat, illetőleg azok változását

  1. a születésekről,
  2. a házasságkötésekről,
  3. a bejegyzett élettársi kapcsolatokról,
  4. a halálesetekről.

 

Mi az anyakönyvi esemény?

Anyakönyvi esemény a születés, a házasságkötés, a haláleset, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése és ezek anyakönyvezése. Az anyakönyvezés utáni későbbi változásokat, pl. házasságfelbontást, születési névváltoztatást is be kell vezetni az érintett személy anyakönyvi bejegyzéséhez.

 

Mit jelent az anyakönyv vezetése?

Az anyakönyv vezetése a fenti adatoknak az anyakönyvbe történő bejegyzése, azok módosítása, törlése.

 

Mi a hazai anyakönyvezés?

A magyar állampolgár külföldön történt anyakönyvi eseményének bejegyzése az e célra vezetett anyakönyvbe.

 

Miért fontos a hazai anyakönyvezés?

Azért fontos és szükséges az anyakönyvi esemény hazai anyakönyvezése, mert magyar anyakönyvi okirat nélkül az érintett magyar állampolgár nem tud személyazonosító igazolványt és/vagy útlevelet kérelmezni, illetve nem tud igénybe venni olyan szolgáltatásokat, amelyek őt, mint magyar állampolgárt megilletik.

 

Általános információk a hazai anyakönyvezésről

Bár a fentiek alapján látható, hogy több féle hazai anyakönyvezési eljárás létezik, az egyes eljárástípusokban több közös elem található:

  • A hazai anyakönyvezésre vonatkozó jelenleg hatályos jogszabály a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évei V. törvény (Ptk.) Negyedik könyve.

  • A hazai anyakönyvezés elindításához érvényes, magyar állampolgárságot igazoló okmány szükséges. A nem magyar állampolgárságú kérelmező személyazonosságát is igazolni kell (pl. útlevéllel).

  • A hazai anyakönyvezés (a válás kivételével) illeték és díjmentes.
  • Az anyakönyvi kivonatokat eredetben vagy hiteles másolatban szükséges benyújtani. A benyújtott okiratok Magyarországon maradnak.
  • A kérelmet személyesen vagy meghatalmazott útján lehet benyújtani. Ha meghatalmazott jár el, akkor a meghatalmazást minden esetben eredetiben kell benyújtani. A meghatalmazott az érintett helyett személyes nyilatkozatokat (pl. a gyermek születési családi és utónevére, lakóhelyére, a házastársak házassági névviselésére, a házasságkötést megelőző családi állapotára, a születendő gyermekek születési családi nevére vonatkozó személyes nyilatkozat,) nem tehet. Személyes nyilatkozatot a szülők vagy házastársak sem tehetnek egymás helyett (például házasságkötés utáni házassági névre, ha azt a házassági okirat nem tartalmazza). Ezen nyilatkozatokat közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat formájában kell benyújtani.
  • Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – az alábbi kivételekkel – a külföldön kiállított okirat csak akkor fogadható el, ha azt a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviselet diplomáciai felülhitelesítéssel látta el. Azon külföldi okirat esetén, amelyet olyan állam hatósága állított ki, amely részese a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt egyezménynek, az okiratot diplomáciai felülhitelesítés helyett az adott állam arra illetékes hatósága által kiállított ún. Apostille-jal kell ellátni (1973 évi 11. tvr.). (A hágai egyezményben részes államok listája az alábbi oldalon található meg: Hágai Egyezményben részes államok.) A külföldi állam Magyarországon működő külképviselete által kiállított anyakönyvi kivonat diplomáciai felülhitelesítés nélkül is elfogadható. Nincs szükség a külföldön kiállított közokirat diplomáciai felülhitelesítésére azokban az országokban, amelyekkel Magyarország jogsegélyszerződést kötött (pl. Románia, Ausztria, Szerbia, Szlovákia).
  • Mongólia részese a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt egyezménynek, és
  • Az 1969. évi 11. tvr. pedig kihirdette A Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyről szóló, Budapesten az 1968. évi november hó 22. napján aláírt szerződést
  • A nem magyar nyelven kiállított irat – ha az ügyfajtára vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik – csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el. Hiteles magyar fordítást külföldön a magyar konzul, Magyarországon az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda készíthet. A konzul jogosult a más által készített fordítás hitelesítésére is. Nincs szükség fordításra az angol, német vagy francia nyelven kiállított anyakönyvi kivonatok esetében, valamint akkor, ha az anyakönyvi kivonat több nyelven került kiadásra, és ezek egyik angol, német vagy francia.